Címlap
Hogyan lett az ember?
Az ember evolúciója
A legidősebb ma ismert főemlős lelet egy felső krétakori (97-66 millió éve) fog, amely az Egyesült Államokban került elő. A legvalószínűbb, hogy a rovarevők (Insectivora) tekinthetők a főemlősök (Primates) őseinek. A paleocénkori főemlősök a rovarevőkkel ellentétben már nem három, hanem négycsücskös őrlőfogakkal rendelkeztek. A két csoport közötti átmenetet feltehetően a mókuscickányok (Tupaiidae) képviselik.
Az eocén (55-36 millió éve) elején válhattak szét a félmajmok (Plesiadapiformes), a szélesorrú majmok (Platyrrhini) és a keskenyorrú majmok (Catarrhini). A legelső csoportból fejlődtek ki a maki-, a lóri- és a koboldmaki-alakúak, míg a szélessorrú majmoknak a csuklyásmajmok, pókmajmok, bőgőmajmok a leszármazottaik. A keskenyorrúak fejlődése még az eocén végén kettéválik, egyik ágát a cerkófok, másikat az Oligopithecus és Aegyptopithecus leszármazottai képviselik. Feltehetően utóbbi két "faj" az emberszerűek ősei.
Az oligocénben (36-24 millió éve) járunk, amikor az említett két pithecusból a fejlődés ismét két irányba folytatódik. Egyik ágát a gibbonok, a másikat a Kenyapithecus jelenti. A 15 millió éves Kenyapithecus robustus állkapcsa és fogzománca már táplálékspecializációra utal.
A miocénban (24-7 millió éve) összekapcsolódó Afrika és Európa lehetőséget kínál az Afrikából történő kivándorlásra. Európában számos Dryopithecus leletet találtak. Ebbe a csoportba tartozik (vagy közeli leágazásához) a 10 millió éves rudabányai Rudapithecus hungaricus, de a Dryopithecusokból ágaztak le (kb. 5,5 millió éve) a gorillák és a csimpánzok is. Szintén a Kenyapithecusból vezethetők le az Ázsiában megtalált Sivapithecusok, őket tekintjük az orángután őseinek.
A Kenyapithecus számtalan továbbfejlődési vonala közül egyet mindenképp ki kell emelnünk. A pliocénben (7-2 millió éve), kb. 4,1 millió éve élhetett Afrikában az Australopithecus anamensis. Az Australopithecusok pongid (emberszabású majom) és hominid (emberféle) bélyegeket egyaránt magukon viselnek. Élőhelyük igen változatos, Afrika füves szavannáin, ligeterdőiben és erdőiben egyaránt előfordultak. A 3,5 millió éves Australipithecus afarensis fosszíliái egyértelműen bizonyítják, hogy a csoport tagjai felegyenesedve, két lábon jártak. Az emberré válás szempontjából legfejlettebb az Australopithecus africanus, amely feltehetően a Homo fajok őse, bár több kutató ezt a fajt oldalágnak tekinti, és az A. afarensist tartják a homók őseinek.
Az első Homo faj a Homo habilis, amely 2-1,6 millió éve élhetett. A koponya méret alapján a szakemberek egy része inkább az Australopithecusok közé sorolná. Abban sincs egyetértés, hogy vajon egy mellékágat képvisel, vagy belőle fejlődött ki a Homo ergaster. A 1,8-1,5 millió éve élt H. ergaster továbbfejlődési vonalát a H. erectus képviseli. Az afrikai származású, 1,2 millió éve már élt faj feltehetően a H. sapiens őse.
Szintén vita tárgyát képezi, hogy a 400-600 ezer éve megjelent legősibb Homo sapiens a neander-völgyiekből, a neander-völgyiek korai képviselőiből, vagy teljesen más (H. heidelbergensis) fajból származik.